Elemzésünk folytatódik

38. o. 1. feladat

A feladat rákérdez, hogy milyen az időjárás ősszel, és arra kéri a gyerekeket, hogy ezt a kérdést időjárási megfigyeléseikre alapozott táblázat adatai alapján válaszolják meg. Nyilván a fentebb már kritizált, a 36. oldalon található 2. feladathoz kötődik ez a feladat. Korábban táblázatról nem volt szó, félő, hogy elsősöknél még a táblázatok használatának bevezetése nem is indokolt (a bíráló ebben nem rigorózus, nem zárja ki, hogy megtanítható a táblázatok használata, de a tantervek alapján sem erősíthető meg, hogy ekkor ez már lehetséges). A tantárgy munkafüzetében van ehhez a feladathoz kapcsolódóan egy táblázat, a 38. oldalon, azonban annak meg nem érthető a használata. Nagyobb baj, hogy a feladat értelmetlen. Mert az rendben van, hogy megszervezhető, hogy szeptember 21. és december 21. között minden nap megtörténjék a mérés (fentebb már írtunk arról, hogy már ez is problematikus), azonban mit lehet majd kezdeni vajon ezzel az adattömeggel decemberben(?). Nincs mivel összehasonlítani. Kimondjuk, hogy esett 100 mm eső? Na és? Akkor most milyen az őszi időjárás? (Ráadásul egyik évről a másikra még évszak szinten is jelentős különbségek vannak mind a csapadék, mind a hőmérséklet, mint a szél tekintetében. És ha hó is esett, azzal mit kell kezdeni (nem megoldhatatlan, de ezzel a problémával a tankönyv egyáltalán nem foglalkozik)? Milyen információt hordoz az őszi időjárással kapcsolatban, hogy mondjuk a 91 napból 24 napon fújt a szél? Ezekből az adatokból nem lehet megmondani, hogy milyen az őszi időjárás, mert nem lehet tudni, hogy milyen módon kellene megkülönböztetni a többi évszaktól, illetve bajba kerülünk, ha egy nem tipikus őszi időjárásról van szó.

46. o. 1. feladat

Így kezdődik a feladat leírása: „Régen az emberek a természet és az állatok változásából következtettek az időjárásra”. Az állatok is a természet részei. Ez is egy nagyon apró hibának tűnik. Ma még nem tudjuk egészen pontosan, hogy az ilyen apró hibák miképpen alakítanak ki, vagy erősítenek meg a természet megismerése szempontjából problematikus elképzeléseket. Félő, hogy a hatás súlyos is lehet.

            A feladat így folytatódik: „A feladatok elvégzésével ti is kalendáriumot készíthettek”. Miért? Még ki? Kalendáriumról eddig szó sem volt.

            Ezután további nehezen megfejthető instrukciók következnek. Valamifajta mellékletből kell népi megfigyeléseket kivágni és sorba rendezni. De ez a melléklet micsoda, és hol van? Van egy függelék a könyv végén, de az a nemzeti parkokról szól. Az instrukció szerint előbb ki kell vágni, majd rajzlapra kell ragasztani a szövegeket, és ezt követően kell sorba rendezni őket. Nem előbb kellene sorrendet kialakítani? Vagy arról van szó, hogy egy-egy megfigyelés egy-egy rajzlapra kerül? Ez a szöveg alapján nem dönthető el pontosan.

            De folytatódik a feladat: „Válasszátok ki a ti évszakotokra jellemző népszokásokat! Ezeket is írjátok le egy rajzlapra”. Az összes népszokást egyetlen rajzlapra kell írni, vagy egy rajzlapra egyet? Nem világos. A népszokásokat leíró szövegek a tankönyvben vannak. Nem lehetett volna ezeket is valamifajta mellékletbe tenni? Vagy az a cél, hogy írjanak is a gyerekek? Ez az egész a végletekig zavaros.

            A feladat egyébként nem lenne rossz, és végre valami olyasmi, ami legalább egy kissé alkalmas komplexebb képességfejlesztésre. A jó tanító tud ebből jó projektet csinálni, de ehhez egy részben, legalábbis a feladathoz tartozó utasításokat illetően figyelmen kívül kell hagynia a könyvet.

(a szerző nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus a tankönyv letölthető innen)