Mindennapi tankönyveink...

Közismereti tankönyv szakiskolák számára - természetismereti fejezetek III. rész (Mozgás és a tér)

2014/09/12. - írta: Tankönyvesblog

Elemzésünket folytatjuk

132. o. 3.2. bevezető szövege

Itt ez áll:

Arról a testről mondjuk, hogy mozog, amely a helyét vagy kiterjedt test esetén a helyzetét változtatja. Ezért a mozgás leírásához meg kell adnunk az eredeti helyre és a megváltozott helyre jellemző adatokat. Legtöbb esetben mindenki saját magához viszonyítja a körülötte levő világot. A kiindulási helytől a végpontba mutató vektor az elmozdulás. Jele: Δs (ejtsd: delta s). Mértékegysége a méter.

 

Mi egy test helye? Az a térrész, amit elfoglal? De akkor meg mi a helyzet? Minden test kiterjedt test, ezt, és a pontszerű test absztrakcióját valahogy mégiscsak meg kellene ismerniük a tanulóknak. Kiterjedt test mozgása esetén nem létezik „kiindulási helytől a végpontba mutató vektor”. Úgy beszélünk itt vektorokról, hogy azt, hogy a testek mozgását egy derékszögű, Descates-féle koordinátarendszerben írjuk le, csak később mondjuk meg. Azon jót vitatkozhatnánk, hogy a vektoroknak van-e mértékegységük.

 

132. o. zöld alapú rész alatt

Terünk háromdimenziós, ezért minden egyes pont helyzetének megadásához három koordinátára van szükség (x, y, z). Általában a Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszert használjuk. A mozgás viszonylagos, más szóval relatív.

 

Ez a szöveg a szakiskolás gyerekeknek nem fog mondani semmit. A tér háromdimenzióssága a dimenzió fogalmának nem ismerete miatt lesz „kínai”, és az a következtetés meg igazán nem mond már semmit, hogy éppen emiatt kellene három koordináta egy pont helyének megadásához. Bár a gyerekek általános iskolában tanulnak a derékszögű koordinátarendszerről, azonban minden magyarázat nélkül a három dimenzióra való kiterjesztés annak is problematikus, aki egyébként valamikor még értette két dimenzióban a koordináta adatok használatát. Az, hogy általában a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszert használjuk, azt is mondja, hogy van, amikor mást. De mást a gyerekek nem ismernek. A mozgás viszonylagossága, relativitása sem mond semmit, ha nem kötjük össze az e szöveg előtt szereplő példákkal, és nem adunk hozzá némi magyarázatot. A „viszonylagos”, „relatív” szavak értelmezése nehéz lehet ezeknek a gyerekeknek.

 

 

(a szerző egy nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus, a tankönyv letölthető innen)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tankonyves.blog.hu/api/trackback/id/tr296666509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása