Elemzésünket folytatjuk.
132. o. A mozgás jellemzése cím alatt
A mozgást jellemzi az a pálya, amelyen a test mozog. Ez lehet egyenes, például a leejtett tárgy függőlegesen esik, vagy görbe mint például az elhajított tárgy útja. Ha a pálya körbeér, akkor lehetséges, hogy a mozgó test hosszú utat tett meg, mégis van két olyan időpont, amikor ugyanott van, vagyis elmozdulása nulla. Ehhez nem is kell görbe vonalú pálya. Mondj példát arra, hogy valaki sokat megy és mégis nulla az elmozdulása!
Pályája csak tömegpontnak van, itt nyilván az egész szövegen végig vonul a már felemlített probléma: nem tisztázta a könyv a fogalmakat. A feladatra triviális a válasz, mert benne van a megelőző szövegben. Ám az rejtély, hogy miképpen lehetséges az, hogy valaki egy adott derékszögű koordinátarendszert feltételezve, és a newtoni fizika érvényesülésének keretei között egyenes vonalú pályán mozog (hiszen azt írja a könyv: nem görbe vonalú a pálya), nagy utat tesz meg, és az elmozdulása mégis nulla. Netán a gyaloglógépre gondolt a szerző? A gyaloglógépen gyalogló ember mozgását vagy a szobához rögzített, vagy a járszalaggal együtt mozgó koordinátarendszerben írjuk le (abban, amelyben a gyalogló talpa alatti járszalag részek állnak). Viszont a szobához rögzített koordinátarendszerben nem tesz meg semmilyen utat, nincs elmozdulás, nagy utat csak a másik koordinátarendszerben tesz meg, abban viszont van ennek megfelelő elmozdulás is. De még a nullával is van probléma. Az előbb az elmozdulást a könyv vektorként értelmezte. A nulla egy szám, és nem vektor. Nyilván nullvektort kellene mondani.
(a szerző egy nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus, a tankönyv letölthető innen)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.