141. o. Rakétahajtás
Itt ez szerepel:
Útja során [a rakéta] több fokozatot, azaz további tömeget is elhagy. Ezért a lendülete csak úgy maradhat meg (tömeg · sebesség állandó), ha – a fokozat sebességével ellentétes irányú – sebessége megnő.
Az egész rendszer, tehát az űrhajó, a fokozatok és az üzemanyag együttes lendülete lesz állandó. Ez a szöveg mintha azt akarná mondani, hogy amikor egy kiürült fokozatot lekapcsolnak a rakétáról, akkor annak megnő a sebessége, mert egy kisebb tömegű test kell, hogy rendelkezzék a korábbival megegyező lendülettel. Ez azonban nem így van. Amikor a rakétáról lekapcsolnak egy fokozatot, akkor a rakéta megmaradó része és a lekapcsolt fokozat együttes lendülete megegyezik a korábbi lendülettel. Ettől még nem lesz gyorsabb a rakéta. Amikor bekapcsol a következő fokozat, akkor a rakéta már gyorsulni tud, míg a korábban lekapcsolt fokozat fokozatosan elmarad. Azért nő a rakéta lendülete, mert működik az újabb fokozat rakétahajtása.
141. o. feladat (zöld háttérrel)
A feladatban fel van sorolva négy jelenség, folyamat, és a tanulókat arra kéri a könyv, mondják meg, mihez kell nagyobb erőhatás. Egyszer csak hirtelen, minden előzmény nélkül felbukkan az erő. Érthető, hogy a szerzők nagyon csínján bánnak a fogalmi értelmezésekkel, hiszen szakiskolások számára írtak tankönyvet. Kérdés azonban – s a válaszunk egyértelmű –, hogy ezzel nem teszik-e még nehezebbé a megértést. Dehogynem.
A leírt négy példa közül az első három esetében nem lehet válaszolni a kérdésre azon a módon, amit a szerzők megadtak, Ugyanis az erőt nem határozza meg a sebességváltozás nagysága. Kis erő is létrehozhat nagy tömegű testen nagy sebességváltozást, ha kellő ideig hat. És kis tömegű testen is nagy erőre lehet szükség ahhoz, hogy ugyanakkora sebességváltozást érjünk el, mert mondjuk ebben az esetben nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Egy labda sebességét meg lehet háromszorozni tized akkora erővel is, mint amekkora erővel megkétszereztük a sebességét, ehhez csak jóval hosszabb időre van szükség. A feladatok nem lennének eleve rosszak, értelmes dolog ezeken a kérdéseken elgondolkodni, észrevenni a „csavart”, illetve hogy az azonnali, meggondoltság nélküli válaszaink nem jók, de akkor magát a feladatot nem így kell megfogalmazni. A negyedik feladat pedig nehezen lesz értelmezhető a tanulók számára, hiszen alaposan végig kell gondolni, hogy itt milyen erőhatás működik (súrlódás, amiről még nem volt szó).
(a szerző egy nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus, a tankönyv letölthető innen)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.