141. o. Rakétahajtás Itt ez szerepel: Útja során [a rakéta] több fokozatot, azaz további tömeget is elhagy. Ezért a lendülete csak úgy maradhat meg (tömeg · sebesség állandó), ha – a fokozat sebességével ellentétes irányú – sebessége megnő.   Az egész rendszer,…

Elemzésünket folytatjuk.   140. o. A lendület megmaradása Ügyes húzás, hogy a könyv a nehézségeket megpróbálja úgy elkerülni, hogy kimondja, egy test lendületét belső erők nem tudják megváltoztatni. A baj csak az, hogy ilyesmit az egymástól elkülönülő testekből álló…

Elemzésünket folytatjuk.    140. o. a tömeg „definíciója” A tömeg definíciójának lényege a könyv szerint: „…a mennyiség a tehetetlen tömeg. Jele: m”. Az „egyszerűbb” tankönyvekben általánossá vált az a megoldás, hogy a mennyiségeket valamilyen szemléletes…

Elemzésünk folytatódik. 138. o. „Állandóság és változás” legeleje Ezt a döbbenetes mondatot olvashatjuk itt: „Nemcsak elmozdulásnak lehet sebessége”. A könyv az elmozdulást egy vektorként definiálta, egy vektornak nincs sebessége. Sebességük a tömegpontoknak…

Sorozatunk folytatódik. 135. o. A Nap és a Hold távolsága a Földtől Alapvetően jó ez a leírás, azonban a sok információ, valamint feladat között elveszett egy fontos momentum: végül is sem a könyvben nincs leírva, sem a tanulók számára feladatként megfogalmazva nem szerepel…

Elemzésünk folytatódik 133. o. a gyorsulásról Az itt szereplő bevezető magyarázat fékúttal kapcsolatos része helytelen: „Ha egy autó gyorsul, akkor időegység alatt egyre nagyobb és nagyobb utat tesz meg. Lassulásnál éppen fordítva, időegységek alatt egyre kisebb utakat tesz…

Elemzésünk folytatódik. 133. o. Átlagsebesség „Mivel általában a testek nem egyenletesen mozognak, ezért a mozgásukat jobban jellemzi az átlagsebesség.” Minél jobban? A sebesség az itteni definíciójával nem jellemezheti a nem egyenletesen mozgókat, hiszen az csak az egyenes…