Elemzésünket folytatjuk.
140. o. A lendület megmaradása
Ügyes húzás, hogy a könyv a nehézségeket megpróbálja úgy elkerülni, hogy kimondja, egy test lendületét belső erők nem tudják megváltoztatni. A baj csak az, hogy ilyesmit az egymástól elkülönülő testekből álló mechanikai rendszerekre mondhatunk ki csak, mert különben nincs értelme a belső erő emlegetésének. Egy „ideális” merev testben nem léphetnek fel belső erők. A baj ott van, hogy a könyv szerzői megspórolták a tömegpont, merev test, tömegpontok és merev testek rendszere fogalmak bevezetését. A tankönyv aztán a 141. oldalon már szól testekből álló rendszerekről, s kimondja, hogy azokra is érvényes (az egyes lendületek összegére) a lendületmegmaradás, azonban itt a sorrend miatt a tanulóknak komoly megértési problémáik lesznek.
A továbbiakban a lendületmegmaradás tankönyvekben szokásos (hibás) leírása szerepel. Nyilvánvaló, hogy ha egy testre nem működik semmilyen mechanikai hatás, akkor csak inerciarendszerben igaz, hogy megtartja a mozgásállapotát. Az inerciarendszer szokásos fizika tantárgyi definíciója viszont éppen arra épül, hogy az ilyen rendszerekben a magukra hagyott testek megtartják a mozgásállapotukat. Ezt a „rossz kört” el lehet kerülni, de nem könnyű, a hazai fizika tankönyvek között nem ismerünk olyat, amely megkísérelte volna.
Nagy kérdés, hogy a mechanika tanításának ez az egyik súlyos problémája, amely – elismerhetjük – nehezen oldható meg. A megoldások rendkívül nehezen érthetők meg, és különösen a szakiskolai 9. évfolyamon lenne kétséges valamilyen nagyon szofisztikált megoldás alkalmazásának az eredményessége. Léteznek egyébként érdekes megoldások, például olyanok, amelyek komplexebb projekttevékenység keretében dolgozzák fel a témát, de ezek a módszertani megoldások e tankönyvtől nyilvánvalóan idegenek.
Azt is megfogalmazhatja valaki, hogy meg kell maradni valamilyen, jóllehet tudományosan hibás, de a tanulók által még befogadható megoldásnál. Kutatási eredmények hiányában nem tudunk teljes egyértelműséggel fogalmazni, de igencsak valószínű, hogy az ilyen, tanulók által nem (és sajnos sokszor a fizikatanárok által sem) felismert, „rejtett” hibák, amelyeken át lehet siklani, valójában megmérgezik az egész tanulási folyamatot.
A 141. oldalon (még ehhez a témához tartozik) a lap első mondata értelmetlen, ismét a kapkodás miatt maradhatott bent.
(a szerző egy nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus, a tankönyv letölthető innen)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.