Környezetismeret 1 tankönyv részletes elemzése V. rész

 A környezetismeret tankönyv elemzése befejeződik.

49. o. 5. és 6. feladat

Itt egy térképről le kell olvasni, hogy Peti milyen utakon, utcákon át jut el otthonról az iskolába. Kicsit furcsa, hogy ezen a térképen egy utcának három neve, egy másiknak két neve is van, de végül is van ilyen a valóságban is, csak nagyon ritkán, mindig van valamilyen jól megadható oka (ilyesmi ezen a térképen nem látszik), és kisebb településekre egyáltalán nem jellemző. Persze nem tudhatjuk, hogy mekkora ez a település, és az utak, amelyeken Petinek is haladnia kell (egy utcaként: Katica-, Zápor- és Lomb utca) milyen hosszúak. Ha a lakóházat és az iskolát jelző rajzok méretarányosak, akkor ezek nagyon kicsi távolságok, és egészen távol van az életszerűtől az, hogy egy és ugyanazon utcának három neve legyen. De persze a méretarányokban nem lehetünk biztosak. Ezért aztán problematikus a következő kérdés: „Te ennél messzebb vagy közelebb laksz az iskoládhoz?”. Ha a rajz részletarányai hűek, akkor erre a kérdésre lehet válaszolni, azonban teljesen érthetetlen, miért van három neve ugyanannak az utcának ilyen kis távolságon belül. Ha az épületeket jelző rajzok aránytalanul nagyok, akkor akár még lehetne is három neve az utcának, de akkor meg a kérdésre nem lehet válaszolni.

50. o. 1. feladat

Ez a szöveg: „Álljatok fel, s figyeljetek tanítótok utasítására! Tanító a következő utasításokat mondja: Fogd meg a bal kezeddel a jobb füledet! Majd a bal kezeddel a bal térdedet! Fordulj balra! Menj előre két lépést!”. A második mondat elejéről hiányzik egy névelő. A tankönyv itt szereptévesztésben van, mert direkt módon átveszi egy tanítói kézikönyv szerepét. Ez valójában sok helyen rejtetten is így van a tankönyvben.

59. o. 4. feladat

A szöveg: „Ismertek-e még olyan anyagokat, amelyekből energiát állíthatunk elő?”. Energiát nem lehet előállítani anyagokból, semmiből nem lehet előállítani. Mindig energiaátalakulásról van szó. A nyelvünk tele van természettudományos szempontból hibás fordulatokkal (ezeket még a természettudományokhoz értők, azokkal foglalkozók, vagy azokat alkalmazók is használják sokszor). Az energia „termelésével” kapcsolatos problematikus megfogalmazásokat különösen nehéz elkerülni. Talán az lehetne a megoldás, hogy eleve energiaátalakulásról kellene beszélni.

            A probléma részben megmarad a feladat utáni összefoglaló, ismeretközlő részben is: „A természeti erőkből, mint a nap, a szél, a víz, valamint az ásványi anyagokból, mint a szén, a kőolaj, a földgáz, energiát tudunk nyerni. Ezeket használjuk az életünkhöz szükséges gépek, eszközök működtetésére”. Először is, az erő, természeti erő kifejezéseket ebben a hétköznapi nyelvi formában nem kellene használni egy természettudományos neveléshez használt tankönyvben. Az erő fogalmának határozottan más jelentése van a tudományban. A Nap, a szél a víz nem erők. A Nap egy égtest, nagy kezdőbetűvel írandó. Az energiát nyerni kifejezés bár részben elkerüli az előbb leírt problémát, azonban kétséges, hogy érthető-e a gyerekek számára.

60. o. a lap alján az összefoglalás

A szöveg szerint a szelektív hulladékgyűjtéssel is energiát takarítunk meg. A bírálónak ezzel kapcsolatban kétségei vannak, legalábbis nem annyira nyilvánvaló ez az összefüggés, hogy elsős gyerekek is azonnal lássák.

62. o. instrukciók az év végi összefoglalás során megoldandó feladatokhoz

A kapkodás jele, hogy ilyen mondat maradhatott a szövegben: „Munkátokat és ismertessétek a többi csoporttal!”. Apró hiba, egy fölösleges „és” van csak a mondatba, de jelzi, hogy nem normális menetben készültek ezek a tankönyvek. A többszöri ellenőrzés során – normális ügymenetben – az ilyen hibák kiszűrhetők.

 (a szerző nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus a tankönyv letölthető innen)