Tovább folytatjuk a könyvek részletes elemzését.
130. o. Honnan ered a természetről nyert tudásunk?
A szöveg egy rigorózus induktív-empirista megközelítés alapján íródott. Természetesen ez lehet egy opció, csakhogy már elég régóta ellentmond a megismerésről alkotott korszerű elképzeléseknek, és a fejlett természettudományos neveléssel rendelkező országokban már nem követett szemléletmód.
Ezt olvashatjuk: „Megfigyelés útján jelenségek egyidejűsége vagy egymásra következése állapítható meg úgy, hogy azok menetébe a lehető legkevésbé avatkozunk be”. Egyrészt a természeti megfigyelések egy része esetén (részecskefizika) a beavatkozás mindig jelentős, és nem kiküszöbölhető. A szövegben a „lehető legkevésbé” fordulat azt sugallja, hogy ez a beavatkozás „nagyon kicsi lehet”. De ez a részecskefizika esetén nem igaz. Nagyobb probléma, hogy a megfigyelések nem csak az egyidejűségek és az egymásra következések megállapítására szolgál, ennél jóval szélesebb körben alkalmazzuk. De az alapvető probléma az, hogy ma már a megismerési folyamatról szólva nem szabadna a megfigyelés emlegetésével kezdeni a leírást. Az empirista, induktivista álláspont alapvetően megkérdőjeleződött, a modern tudományelméleti paradigmák nem azonosulnak vele. A csak kicsit is kritikusan gondolkodó tanulók megkérdezik, hogy vajon a megfigyelések és a kísérletek eredményeit miképpen értelmezzük, milyen fogalomrendszert használunk, és vajon az honnan ered. A ma legáltalánosabban elfogadott felfogás szerint az emberi gondolkodásnak, a bennünk konstruált, a tapasztalataink értelmezésére is szolgáló naiv vagy tudományos elméleteknek, egyáltalán, a tudás önálló konstrukciójának van alapvető szerepe. A megfigyelések és a kísérletek mindig azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzük elképzeléseinket, és nem azokból alakul ki a tudás.
Később: „A kísérlet során a kísérletező beavatkozik az események menetébe, mert kíváncsi a jelenségek okaira (miért éppen ez történik?)”. A kísérletek nem csak a jelenségek okainak vizsgálatára szolgálnak. De ráadásul a jelenségek okai közvetlenül nem vizsgálhatók. A kísérletek arra valók, hogy teszteljük a jelenségek okaira vonatkozó elméleteinket. Vagyis itt a szövegnek egy a szerzők alapszemléletével ellentétes logikát kellene demonstrálnia, ha valóban a jelenségek okaival szeretne érdemben foglalkozni.
Majd: „A kísérlet megismétlésével az eredmény ellenőrizhető, kiszűrhetők az előre nem látható hatások, a véletlenek”. Az előre nem látható hatások – éppen azért, mert nem láthatók előre, nem kiküszöbölhetők. A véletlenek sem. A sztochasztikusság lényegében minden természeti folyamat sajátja, ráadásul nagyon sok folyamat esetén alapvető szerepet játszik, olyannyira, hogy a jelenségről valószínűségi leírást adhatunk csak.
130. o. feladatok zöld háttérrel
A szerzők a következő kérdéseket fogalmazzák meg: „Hogyan befolyásolja az alábbi esetekben a megfigyelés ténye és módja az eredményt (a megfigyelt lényt vagy tárgyat)? Mi okozza a különbséget? Melyik a hiteles?” Egy tankönyvszöveg nyelvileg legyen rendben! Itt komoly gondok vannak. A megfigyelt lény vagy tárgy eredmény? Nyilván nem. Itt élőlényekkel, tárgyakkal kapcsolatos folyamatokról van szó, és e folyamatoknak vannak eredményeik. De az sem érthető egykönnyen, hogy mire vonatkozik a „különbség” szó, valamint a kérdés, hogy melyik hiteles. Kitalálható, hogy a szerzők nagy valószínűséggel olyan megfigyelésekre gondoltak, amelyek során maga a megfigyelés befolyásolja a jelenséget, illetve olyan megfigyelésekre, amelyek esetén maga a megfigyelés nem befolyásolja a folyamatokat. Ám ezt a szöveget így iskolai tanulók kezébe nem szabadna adni.
130. o. lent
Ezt olvassuk: „Anyag általában minden elemi egység, amelyből valami összetett dolog felépül.”
A „dolog” szó használata elkentté teszi ezt a meghatározást. A szerző nyilván szinte megoldhatatlan feladat elé állította magát, amikor meghatározást kívánt írni az anyag fogalmára. De ráadásul e meghatározás szerint az elemi egységek (azok mik?) tekinthetők anyagnak, az, ami belőlük összeáll már nem. És kérdezhetjük: mi elemi?
(a szerző egy nagy gyakorlattal rendelkező pedagógus, a tankönyv letölthető innen)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.